A Székelyföldön a románok újabb ásatásba kezdtek, hogy igazolják ők már a római-korban is ott voltak. A szorgos munka meghozta gyümölcsét, találtak nagy táblát a következő felírattal "Ave Cezar Vavan".
Megörülnek, hiszen kezükben a bizonyíték, már nem érheti szó a ház elejét, csak a "vavan" szót nem értik, de a többi egyértelműen igazolja, hogy római-kori. Majd a tudósok kitalálják a hiányzó részt, addig is a Bukaresti Nemzeti Múzeumban a helye.

Jöttek is a látogatók, ám egyszercsak a sokaság arra figyel fel, hogy egy székely paraszt iszonyatosan röhög. Oda is súgja neki a múzeumőr:

- No, te székely! Ne nevess ilyen hangosan, mert elvisz a Szekuritate.

De a székely csak nevet, és nem bírja abbahagyni. Be is viszik kihallgatásra és kérdezik, min nevet ennyire.

-Hát, csak azon, - mondja a székely - hogy nem az van oda írva "Ave Cezar Vavan", hanem az, hogy "A Véce Zárva Van".